A hidrogénezett növényi olajokat más néven „margarinoknak” is nevezzük. Az élelmiszeripar a II. világháború során kezdte tömegesen gyártani a margarinokat növényi olajokból, mert azok olcsóbbak voltak és jobban eltarthatók, nem avasodtak, mint a vaj, és szilárdabbak, jobban kenhetők voltak, mint az étolaj. Később, a 70-es évektől, a koleszterinek és az érrendszeri betegségek közötti összefüggések felismerése után az állati zsiradékok kiváltására, az „egészséges táplálkozás” jegyében ugrott meg, vált általánossá a fogyasztásuk. Az volt az elképzelés, hogy ha az állati eredetű zsírsavakat növényi eredetűekre cserélik, akkor azok fogyasztása csökkenti majd a keringési és érrendszeri betegségek előfordulását.

Már a 90-es évek végén bebizonyosodott, hogy a kémiai fényvédő vegyületeink nagy része - annak ellenére, hogy önmagában a vegyület nem rákkeltő - UV sugárzás hatására rákkeltő vegyületekké alakulhatnak át. Ezt a paradoxont alátámasztják azok a statisztikák is, amelyek kimutatják, hogy a nyaralás alkalmával fényvédőszert használók között sokkal több a bőrrákos esetek előfordulása, mint a fényvédelem nélkül állandóan a napon tartózkodók (útépítő munkások, mezőgazdaságban dolgozók, tengerészek, halászok, arató munkások, csőszök, erdőkerülők) között. Ez a paradoxon sarkallta a kutatókat a kémiai fényvédő szerek hatásmechanizmusának a behatóbb vizsgálatára.

Az önbarnító krémek hatóanyaga egy cukorszármazék, a dihydroxyacetone, röviden DHA, amelyet cukornádból állítanak elő. A DHA a bőr felső rétegeinek aminosavaival kapcsolatba lépve megszínezi azokat. A berlini Gematria Test Lab kutatása szerint a DHA-val kezelt bőrfelületben az UV sugárzás hatására 180 százalékkal több szabad gyök képződött, mint a kezeletlen bőrfelületen.
A DMAE (2-dimetil-aminoetanol) számos ránctalanító krém összetevője, amelyeket „azonnali öregedés-elleni arcfiatalító” kozmetikumként hirdetnek. Ez a vegyület megtalálható egyéb krémekben, kozmetikumokban, ajakrúzsban, samponban, szappanokban és baba testápolókban annak ellenére, hogy eddig pontosan még nem tisztázták, hogyan is fejti ki hatását a bőrre a molekula.
Ránctalanítani semelyik krém nem tud...

A púder és hintőpor alapanyagok - a bőrre gyakorolt hatásukat nézve – korántsem olyan veszélyesek, viszont belélegezve annál nagyobb problémát tudnak okozni. Gondoljunk bele, hogy pont a csecsemőknél alkalmazzuk leggyakrabban a hintőporokat. A hintőpor alapanyagok nagy részének apró láthatatlan szemcséi még fél órával is kimutathatók a levegőben.

Alapképletét az 1940-es években egyszerre fejlesztették ki az USA-ban és Németországban. Az amerikaiak szigetelőanyagot kerestek a vezetékekhez, a németek pedig mesterséges ködöt akartak előállítani, mely láthatatlanná teszi a városokat a radaron. Az egyik sikerült, a másik nem, de mindkét esetben a szilikon volt a végeredmény.

Vajon ki gondolná, hogy egy magzatvédő vitaminban többek között rákot- és örökítő sejtek károsodását okozó anyagot is fellelhetünk? Vagy éppenséggel egy nagyon "divatos" babapopsi krémben? Elég egy szívhez szóló kép, hangzatos ismertető, s gondolkodás nélkül repül a kosárba a termék, anélkül, hogy a vásárló elolvasná az összetételét. Azonban egy kis céltudatos utánajárással nagyon sok információra tehetünk szert, így elkerülhetjük a termékünk későbbi esetleges nem kívánatos következményeit! Nem győzöm hangsúlyozni, hogy soha nem a márka számít, hanem az összetétel!!! Nem az a célom, hogy bárkit is lebeszéljek/rábeszéljek valamiről/valamire - éppen ezért nem is említek márkanevet -, hanem az, hogy ne higgyünk el mindent amit mondanak, reklámoznak, járjunk utána, hogy valóban úgy van-e, ahogy állítják! Aki nem hiszi, járjon utána annak is amit én mondok...:o) Íme:

Az illat az egyik legkritikusabb összetevő a kozmetikumok esetében, nemcsak azért, mert ez alapján választjuk ki kedvencünket, hanem mert az illatanyagok a kozmetikumok által okozott allergiás reakciók leggyakoribb kiváltói. Az újabb kutatások azt is alátámasztották, hogy valószínűsíthetően szerepük van a demenciális betegségek (autizmus, sclerosis multiplex, Altzheimer-kór, Parkinson-kór, dislexia, disgraphia, migrén, epilepszia) kialakulásában is. Ennek ellenére nincs könnyű helyzetben az óvatos vásárló, hiszen az üzleti titkok védelme érdekében a gyártóknak elég csupán annyit feltüntetni "parfüm" vagy "fragrance", és - néhány alább részletezett kivétellel - nem tüntetik fel külön az illatanyag összetételét. A gyártók több ezer illatkomponenst használnak, és egy-egy termék illata akár több száz komponensből is állhat. Ezek között vannak ártalmatlanok, erős allergének, rákkeltőek, agykárosítóak és olyanok is, amelyek csak az emberek elenyésző kisebbségét érintik kellemetlenül.

A karbamid a bőr egyik legfontosabb nedvesség megkötő faktora. Hiánya kóros bőrszárazságot és bőrgyulladást is okozhat. A valódi karbamid tartalmú kozmetikumok és bőrápolószerek jól alkalmazhatók a száraz, vízhiányos bőr tartós ápolására, valamint az ekcéma tüneteinek a megelőzésére is. Kiváló nedvesítő, bőrlágyító, gyulladáscsökkentő és viszketés csillapító hatással bírhatnak. Sajnos mindezek a jó és bőrbarát tulajdonságok a szintetikus karbamidokról nem mondhatók el. Pedig a legtöbb kozmetikumban, a vízmegkötő hatást nem valódi, hanem szintetikus karbamidokkal próbálják megoldani.

A tartósítószerek károsságának vagy a hasznosságának a megítélése az egyik legnehezebb feladat. Minél szintetikusabb egy kozmetikai termék, annál kevésbé romlik, mivel a szintetikumok nem élő anyagok, tehát nem tudnak penészesedni, avasodni, erjedni, rothadni, penészedni – azaz romlani. A szintetikus alkotók viszont nem tesznek jót a bőrnek! Sokszor olvashatjuk bizonyos kozmetikai termékeken bizalomgerjesztő reklámfogásként, hogy tartósítószer mentesek. Ez így is van, csak éppen az a baj, hogy nincs is bennük semmilyen jótékony növényi hatóanyag, ami meg tudna romlani, és sok esetben hiába tartósítószer mentes a termék, a bennük lévő szintetikumok többet ártanak a bőrnek, mintha enyhén tartósított növényi hatóanyagot tartalmaznának.