Hidrogénezett növényi olajok

A hidrogénezett növényi olajokat más néven „margarinoknak” is nevezzük. Az élelmiszeripar a II. világháború során kezdte tömegesen gyártani a margarinokat növényi olajokból, mert azok olcsóbbak voltak és jobban eltarthatók, nem avasodtak, mint a vaj, és szilárdabbak, jobban kenhetők voltak, mint az étolaj. Később, a 70-es évektől, a koleszterinek és az érrendszeri betegségek közötti összefüggések felismerése után az állati zsiradékok kiváltására, az „egészséges táplálkozás” jegyében ugrott meg, vált általánossá a fogyasztásuk. Az volt az elképzelés, hogy ha az állati eredetű zsírsavakat növényi eredetűekre cserélik, akkor azok fogyasztása csökkenti majd a keringési és érrendszeri betegségek előfordulását.

 

A telítetlen zsírsavak egy vagy több kettőskötést tartalmazó molekulák. A természetben főleg a veszélytelen cisz konfigurációjuk fordul elő, a többnyire mérgező transz konfiguráció szinte kizárólag az élelmiszeripar terméke.

 

A margarinokat hőkezeléssel és hidrogén hozzáadásával növényi olajokból állítják elő. E hidrogénezés során melléktermékként keletkeznek transz-zsírsavak (trans fatty acid – TFA) is. A TFA-k legalább egy kettős kötésükben transz- („szabálytalan”) helyzetben tartalmazzák a hidrogénatomokat. Ez megváltoztatja a zsírsav szerkezetét. Aszerint, hogy a zsírsavlánc melyik szénatomján van szabálytalanul („transz” helyzetben) a hidrogén, igen sokféle TFA létezik, ezek mérgező hatása is eltérő. Kis mennyiségben a természetben is előfordul TFA, de ezek veszélytelenek, sőt hatásuk kedvező, a mesterségesen előállított TFA-k többsége viszont súlyosan mérgező. Erről mára már számtalan, megdönthetetlen tudományos bizonyíték gyűlt össze.


A hidrogénezés a növényi olajban lévő összes értékes összetevőt (esszenciális olajok, telítetlen és többszörösen telítetlen zsírsavak, omega spektrum, zsírban oldódó vitaminok: A, E, D, F, K) tönkreteszi, viszont ezek helyett úgynevezett transz-zsírsavak képződnek, amelyek viszont nagyon károsak nem csak a szervezetre, hanem a bőrre nézve is. Akkor miért hidrogéneznek? A válasz egyszerű: mert ez a legolcsóbb eljárás, hogy könnyen tárolhatóvá, könnyen szállíthatóvá, és nem romlóvá tegyenek egy növényi olajat.


A kozmetikai ipar ezeken kívül azért is alkalmazza ezt a nem éppen üdvös eljárást, mert a hidrogénezett olajok könnyebben kenhetőek, könnyebben felszívódnak, és nem kell beléjük annyi tartósítószer és emulgeáló szer. Így bátran "bőrbaráttá" és "hypoallergénné" kiálthatnak ki egy terméket a tartósítószer és emulgeálószer mentessége miatt, viszont közben megölték az értékes és gyógyító alkotórészeket az olajban, és helyette transz-zsírokkal mérgezik a bőrt.

 

Forrás: http://antalvali.com/files/pdf/18-legkockazatosabb-vegyuletcsoport.pdf?getpdf=1

Facebook
Idézet

"Az indiánok másképp élnek a világban. Menedéküket élő fák alkotják, s csak annyit vesznek el a természettől, amennyire szükségük van, aztán továbbmennek, és hagyják, hogy a föld magához térjen."

Celia Rees

 

 

 

Elérhetőség