Hírek

PIC-i kenguruk, a koraszülöttellátásban alkalmazott kenguru - módszer

A koraszülés Magyarországon népbetegség. Nem huhogás, makacs tény. Az Európai Unió fejlettebb országaiban a terhességek kb. 4-5 százaléka végződik idő előtt, Magyarországon ez az arány évek óta 8-9 százalék. Magyarországon így évente több mint nyolcezer - speciálisa ellátást igénylő- koraszülött baba jön világra, az ő ellátásukra alakultak a Koraszülött Intenzív Osztályok (PIC). A gyakran ezer grammnál is kisebb születési súlyú gyermekek életben tartása, majd megfelelő fejlődésük biztosítása különleges felkészültséget és műszerezettséget igényel.

A PIC-ek látogatási ideje nagyon korlátozott, a legtöbb helyen az édesanya is csak 3 óránként látogathatja babáját, többnyire az etetés idejére. A gyermekek nélkülözniük kell szüleiket, pedig a megfelelő kötődés kialakulásához szükséges lenne a folyamatos testi-lelki kontaktus. A szigorított látogatási időt többek között a fertőzések elkerülésével magyarázzák, ugyanakkor azt elismerik ezekben az egészségügyi intézményekben is, hogy nagyobb veszélyt jelentenek a gyermekekre a kórházi baktériumok, mint az emberek által behozott fertőzések.

A kenguru-módszert (KMC kangaroo mother care) Bogotában alkalmazta először két gyermekorvos, azokra az estekre, amikor nem állt rendelkezésre megfelelő számú inkubátor a koraszülöttek ellátására.  A módszer alapjául az ausztráliai óriás kenguruk szolgálnak, akik újszülöttjeiket kb 8 hónapon keresztül az erszényükben hordozva szoptatják, nevelik, ahol a kis kenguru a születési súlyát (1gramm!)  2-4 kilógrammra növeli.


A kenguru-módszer megszületéskor a koraszülötteket érintő legnagyobb problémát, a kihűlést próbálták elkerülni. A kisbabákat édesanyjuk mellkasára fektették, és betakarták takarókkal, biztosítva a megfelelő test hőt számukra. Ezzel a meglehetősen egyszerű módszerrel a kihülés okozta csecsemőhalálozás 70%ról 30%ra csökkent. A módszer alkalmazása közben pedig rengeteg egyéb pozitív változásra derült fény. Mindezek után az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kidolgozott egy ajánlást a kenguru-módszer gyakorlatát illetően.

Dr. Schill Beáta a Honvédkórház ÁEK Perinatalis Intenzív Centrumának neonatológusa elmondta, hogy a kenguru-módszer alkalmazását nagyjából a születés utáni második napon elkezdik, amennyiben a gyermek általános állapota megengedi. Minden tévhit ellenére nincs kor, illetve súly megkötés. Az anyukák naponta kétszer, alkalmanként igény szerint, fél-3 órán át is kenguruztathatják a babájukat. Az ellátáshoz szükséges szondák, csövek maradnak, amíg szükségesek, ez sem befolyásolja a kenguruztatást.

 

A kenguru módszer nem (csak) a bújás igényét elégíti ki a babának és az anyának, hanem komoly fizikális javulást eredményez. Az anya testmelege segíti a baba hőszabályozását, ugyanis a testhőmérséklete úgy változik, hogy a baba hője a termoneutralis tartományban maradjon. Így a kengurus babák hamarabb tolerálják a szobahőmérsékletet, ami azt eredményezi, hogy hamarabb szabadulnak az inkubátorból, mint társaik.

 

A Honvédkórházban végzett, nem reprezentatív vizsgálat során látható volt, hogy kenguruzás közben jelentősen csökken a babák oxigénigénye, s rövidebb ideig szorulnak plusz oxigén támogatásra.

Ez azzal magyarázható, hogy a kenguruzó babát érzékszervi benyomások érik, tapintja, szagolja, nyalogatja az anyukája bőrét, hallhatja a már méhen belül megismert szívritmust.

 

Könnyebb a szoptatás, mert a természetes ingerek serkentik a tejelválasztást, az eleinte szondával táplált csecsemők természetes módon váltanak át a szopásra. Így ritkábban van szükségük cumisüvegre. Holland felmérés szerint a kenguruzó bébik közül 5%-kal több szopik 1 éves koráig a kontroll csoporthoz képest. Svéd tapasztalatok pedig azt mutatják, hogy a kenguruzó koraszülöttek 85%-a szopik, szemben a kontroll csoport 45%-os arányával. A kenguru bébik gyarapodása gyorsabb ütemű (273g/hét), mint a kontroll csoporté (196g/hét).

Ezen felül csökken a tüdőbeteg babák oxigén igénye, hosszabb alvásperiódusok észlelhetők, és stabilabb a szívritmusuk. Ha a mama és a baba együtt alszanak a kenguruzás során, a megfigyelhető szinkronizáció segíti a fiziológiás ébredés kialakulását a koraszülötteknél, és az idegrendszerük is intenzívebben fejlődik.

 

A kenguru módszerrel nevelt babák átlagosan egy héttel korábban elhagyhatják a kórházat, amihez a  szülői kompetencia kialakulása is hozzájárul, ami nem is olyan egyértelmű dolog egy alig több mint fél kilós kisbaba gondozásánál. Sokszor a szülők kézbe venni is alig merik a babákat, nemhogy ellátni (pelenkázni, öltöztetni, etetni stb.).

Ezek után felmerül a kérdés: Vajon miért nem alkalmazzák ezt a módszert minden PIC-ben?

Dr. Schill Beáta szerint a kenguru módszer óriási szemléletváltással jár együtt. Dr. Nádor Csaba az osztályvezető főorvosa maximálisan támogatta a régi-új módszer bevezetését, figyelve arra is, hogy ne legyen túl gyors a váltás, minden ott dolgozónak legyen ideje beleszokni, megtanulni, vele „élni”. Mert a jó eredményekhez bizony többletmunka is szükséges.

Az ÁEK-ben a lehető legrövidebb ideig használják a teljes lélegeztető módszert, (amikor egy készülék mechanikusan lélegezteti a babát), ők az úgynevezett CPAP (continuous positive airway pressure) készülékekkel segítenek a gyermekeknek. Ez az eljárás forradalmi változást hozott a koraszülöttek ellátásában, mert megtámogatva az újszülött, koraszülött spontán légzését, nyomástámogatással segíti, hogy a léghólyagocskák nyitva maradjanak. Az életük megmentéséhez, várható életkörülményeik javításához nagymértékben hozzájárul, hogy már a 24. gestatiós hétre született koraszülötteknél is azonnal a CPAP légzéstámogatást igyekeznek alkalmazni. Ez viszont folyamatos koncentrált figyelmet jelent éjjel nappal. Mindemellett a nővérek gyakorlatilag együtt élnek a szülőkkel, azaz nem csak azt látja az aggódó anyuka, hogy a nővérke serényen dolgozik, hanem azt is, ha lazítani akar, vagy éppen belenéz az e-mailjeibe. Mindez fontos, és nagyon emberi része a PIC-en töltött hónapoknak.

 

A sikerélményhez hozzájárul, hogy ők „felnevelhetik” a babát, hiszen minimum két éves koráig után követik a gyermekeket, de sokakkal utána is megmarad a jó viszony. A gyermekek szívesen járnak vissza látogatóba, amihez nem csak a jó ellátás, hanem a sok kis plusz is hozzájárul. Például a havonta megszervezett baba-mama találkozó, ami a tapasztalatcsere miatt rendkívüli fontossággal bír a még kezdő korababások számára. Újításnak számít az apukás kenguruztatás, bevonva a folyosókon várakozó papákat is családi életbe, illetve nagy terv még a tesó látogatás, ami reméljük, hogy a közel jövőben megvalósulhat.

 

 

Végül talán valóra válik Dr. Schill Beáta álma is, és a többi PIC is átveszi majd módszerüket, amihez a motivált gondozó személyzeten kívül csak egy kényelmes szék és egy fertőtlenítő kézmosó folyadék szükségeltetik.

 

Forrás: http://kangaegyesulet.hu/2012/05/03/pic-i-kenguruk-a-koraszulott-ellatasban-alkalmazott-kenguru-modszer/?fb_action_ids=515150988511424&fb_action_types=og.likes&fb_source=aggregation&fb_aggregation_id=288381481237582

Facebook
Idézet

"Az indiánok másképp élnek a világban. Menedéküket élő fák alkotják, s csak annyit vesznek el a természettől, amennyire szükségük van, aztán továbbmennek, és hagyják, hogy a föld magához térjen."

Celia Rees

 

 

 

Elérhetőség