Környezettudatos háztartási praktikák

Környezettudatos háztartási praktikák

Amikor még a vegyszerezett életet élő tábort erősítettem, a bio, környezetkímélő, környezettudatos, mosódió és egyéb szavak hallatán mindig valami elképesztően furcsa és nagyon drága dologra gondoltam. Persze a "takarékoskodjunk a villannyal, vízzel és egyéb dolgokkal", valamint a "szelektíven gyűjtsük a szemetet" - már azelőtt is ismerősen csengő gondolatok és tettek voltak bennem, azonban tudatlanságom határt szabott mindezeknek. Örömmel jelentem, hogy a fent nevezett dolgok egyáltalán nem elérhetetlenek az átlag ember számára sem, sőt, nem, hogy nem drága - egy év távlatából visszatekintve, elmondhatom, több tízezer forintot sikerült megspórolnom az új életfelfogásommal, életvitelemmel.

 

A következő anyagokat rendkívül sokoldalúan fel lehet használni! Külön cikkekben fogok kivesézni 1-1 eljárást, melyet ezen főmenű alatt találsz majd!

 

Bórax:

Színtelen, kristályos anyag. A levegőn vizet veszít és porrá mállik. Alkoholban nem, hideg vízben nehezen, forró vízben és glicerinben jól oldódik. Mint erős lúg és gyenge sav sója vízben könnyen hidrolizál, oldata lúgos kémhatású, glicerines oldatának kémhatása azonban savas. A hidrolízis során szabaddá való lúg közömbösíti a szabad zsírsavakat. A keletkezett szappanok jó emulgátorok. Gyengén zsíroldó és fertőtlenítő hatású.

 

 

Citromsav:

A természet egyik nagyszerű találmánya. Szabad állapotban számos savanyú gyümölcsben megtalálható, például a málna, a szeder, ribizli. Kristályos állapotban elsőként egy lelkes svéd gyógyszerész, Scheele - a korabeli Európa egyik legjobb kísérleti kémikusa - állította elő még 1784-ben. A citromsav gyártásához eredetileg félig érett citrom levét használták (használják még ma is), de persze a gyártók idővel más, nagyipari módszereket is kiötlöttek a vegyipar hajnalán.

Természetes, gyenge sav, így a háztartásokban hatékony, környezetkímélő alternatívát jelent a toxikus gyári készítményekkel szemben. Minden fajta felület (fém, zománc, csempe, stb.) vízkőmentesítésére alkalmas, vizes oldata pedig folttisztításra, fehérítésre is használható. Gyorsan, alaposan oldja a vízkövet kávéfőzőről, teafőzőről. Erre a célra még az ecetnél is jobb, mert utóbbi nem tesz igazán jót a tömítéseknek, ráadásul a szaga is sokáig megmarad a főzőben. Dió-, rozsda- és beszáradt gyümölcsléfoltot is kivehetünk vele, ha a foltot átitatjuk citromsavval, aztán az anyagot meleg vízzel kimossuk. Edények, mosogató, mosdó, vízcsap, WC tisztítására is bevált szer: szórjunk kevés citromsavat vizes rongyra és töröljük át a szennyeződött felületeket. Ne felejtsük aztán tiszta vízzel is átmosni!

 

Ecet:

Az ecet egyidős az emberi civilizációval, talán még idősebb is annál. Ecetsavtermelő baktériumok a világon mindenütt előfordulnak és minden kultúra, ahol ismerték a sör vagy a bor készítést, elkerülhetetlenül felfedezte az ecetet, mint annak következményét, ha ezeket az alkoholos italokat hosszasan levegővel érintkezni hagyták. Az ecetsav szerves vegyület, könnyen felismerhető, mert ez adja az ecet savanyú ízét és átható szagát. Az ecet fertőtlenítő-, és vízkőoldószer. A háztartásban sokféle módon segítségünkre lehet.

 

Mosódió:

A mosódiófa vagy szappanfa (Sapindus Mucorossi) a szappanfafélék családjába tartozik. Szubtrópusi, növény, Délkelet-Ázsiában terem. A fa 2,5-3 centiméter átmérőjű diótermését, a mosódiót Nepál, Pakisztán, India és Indonézia  területén már évszázadok óta használják mosásra. A mosódiófának több alfaja létezik, például a Sapindus Trifoliatus, a Sapindus Indicus és a Sapindus Mucorossi. Két előbbi Dél-Indiában elterjedt, míg a Sapindus Mucorossi főként Észak-Indiában, Nepálban és a Himalája vidékén. A Sapindus Trifoliatus és Sapindus Indicus termése kisebb, vékonyabb héjú és ebből adódóan alacsonyabb (8-9%-os) szaponin tartalmú mosódiót terem, míg a Sapindus Mucorossi nagyobb, vastagabb héjú diótermést hoz, amelynek szaponin tartalma is magasabb, (kb. 13-14%). Ebből kifolyólag utóbbi mosási hatásfoka is sokkal jobb.

Már 40 °C fokon kioldódik, de minél magasabb a vízhőfok, annál több hatóanyag válik ki a héjból, ezért alacsonyabb hőfokon többször használhatjuk fel (2-3 alkalommal).  A hagyományos - vegyi - mosószerekkel szemben nem fogunk erős habzást tapasztalni-ez kezdetben kicsit furcsa lehet.

A mosódióból készülhet főzet, koncentrátum, vagy őrlemény. Ezeket manapság egyre sokoldalúbban hasznosítják háztartási biotisztítószerek (pl. felmosószer, mosogatószer, WC tisztító) és biokozmetikumok (pl. sampon, tusfürdő) alapanyagaként.

Egyéb felhasználási területei: Indiában a mosódió magját előszerettel használják fel szent rituálékhoz, és védő hatást tulajdonítanak neki. Az elhullott magokból pedig láncot fűznek,amely szerencsét hoz. Az indiai, illetve a tibeti gyógyászatban régóta használják különböző betegségek, mint például a migrén és az epilepszia kezelésére is.

 

Mosószóda:

 

A mosószóda környezetbarát, mert olyan körfolyamatban állítják elő, amelynek nincs káros mellékhatása. Tisztító, zsíroldó és vízlágyító hatása alkalmassá teszi az erősen szennyezett ruhák, felületek tisztítására. Általános vízlágyító-, áztató-, zsíroldó- és tisztítószer. Igen kis mennyiség is elegendő belőle. Általános le- és felmosó szer.

 

Oxigénes fehérítő:

A biológiailag lebomló fehérítő- és fertőtlenítőszer (nátrium-perkarbonát, vagy foltsóként is hívják) használata a mosódióval kombinálva ajánlott. Fehér ruhák mosásához, erős foltok előkezeléséhez és áztatásához kiválóan alkalmazható. Színes ruhánál is alkalmazható. A színeket nem fakítja!

 

Szódabikarbóna:

Hatásában a mosószódához hasonlít, de annál gyengébben lúgos, vízben jól oldódó fehér por. Felhasználásának sora, szinte végtelen. Sokszínűségét tekintve érdemes mindig tartani otthon.

 

 

Forrás:

http://antalvali.com/hirek/takaritas_kornyezetbarat_alternativak

http://antalvali.com/hirek/szodabikarbona-es-citromsav-vissza-az-alapokhoz.html

http://hu.wikipedia.org/wiki/Mos%C3%B3di%C3%B3fa

http://www.zoldpolc.hu/index.php?option=com_virtuemart&Itemid=26&category_id=906&flypage=shop.flypage&lang=hu&page=shop.product_details&product_id=185

 

Facebook
Idézet

"Az indiánok másképp élnek a világban. Menedéküket élő fák alkotják, s csak annyit vesznek el a természettől, amennyire szükségük van, aztán továbbmennek, és hagyják, hogy a föld magához térjen."

Celia Rees

 

 

 

Elérhetőség